Nos, hogy egészen őszinte legyek, én úgy vágtam bele ebbe az egész gyöngyözésbe, hogy semmim se volt itthon cérnán és ollón kívül. Legalább is azt hittem. Amúgy is teljesen fanatikus bizsu-gyűjtő vagyok, nem is nagyon szabad engem magamra hagyni egy olyan helyen, ahol ékszerek vannak.
A férjemnek volt eleinte a mondása, hogy amíg hordom, illetve általánosabban, amíg meg tudom indokolni, hogy miért kell, éééés látja, hogy hordom, addig oké. Hát, mondanom sem kell, hogy indoklásban egyre jobb lettem, és az ékszeres dobozok tartalma is egyre nőtt. Aztán akadt egy nyakláncom, ami felháborítóan egyszerű és nagyszerű, és nem is volt sajnos olcsó. Na ez kihozta belőlem a kisördögöt, hogy de hiszen ezt én is meg tudom csinálni!
Ezen felbuzdulva kezdtem el keresni az olcsón beszerezhető hozzávalókat és neki is álltam a gyöngy fűzögetésnek.
Tehát, mint írtam az elején cérna és olló volt itthon. Vettem egy vegyes gyöngyökből álló csomagot, ezeket színcsoportonként kezdtem el felfűzni, így lett egy csomó egyenes láncom.
Aztán böngésztem a különböző oldalakat, hogy milyen technikák léteznek, mik kellenek még hozzá. A DIY rövidítéssel hamar meg kellett barátkoznom, mert akik bemutatják a technikákat, azok főleg alternatív anyagfelhasználással is foglalkoznak, és bátorítják a tömeget, hogy otthon essenek neki ők is az ékszergyártásnak. Na, aki türelmetlen típus, annak nem ajánlom ezt az elfoglaltságot...:) - Habár eleinte pont olyan ékszereket fogok mutatni (ahogyan és hogyan készülnek), amelyek szakértelmet, és még sok időt sem vesznek igénybe.
Ahogy a bevezetésben is írtam, célom az, hogy egyre ügyesebben, kreatívabban és látványosabban fejlődjek és alkossak. És akik figyelnek és hasonló alkotókedvvel állnak az ékszerekhez és úgy általában a gyöngyökhöz, azok talán maguk is profitálhatnak az én első lépéseimből.
A türelmetlenebb fajták pedig majd egyszer, talán az én kis - egyelőre - álom-boltomból fogják vásárolni az ékszereket. Na de ez csak a jövő zenéje.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése